Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2017

A KÉPben: Badacsony-hegy meg Tóti-hegy

Kép
Ezredszer is Badacsony, és még ezerszer Tóti-hegy! :) Ez utóbbi tetejére most sikerült először feljutni. (Na, nem azért mert olyan meredek. Nem kell mindent elhinni, amit néhány túraajánlóban írnak róla.) A panoráma mindkét hegyről csodás, viszont a Tóti-hegy tetejéről a legpazarabb a látvány. Szinte leírhatatlan (és lefotózhatatlan), kiabálni van kedve az embernek, mikor felér. :D A tetőről 360 fokban látszik minden: a Balaton, a tanúhegyek, a Káli-medence. A Káptalantóti útról bő fél óra alatt fel lehet érni a gyalogösvényen. Lefelé még gyorsabb az út... és utána az Istvándy pincészet gasztro-kínálatát sem szabad kihagyni. Az itt kóstolt meggyes-mákos gubát az emberiség 8. főbűnének nyilvánítottam! ;) U.i.: A fotóknál a két hegy közötti "váltás" a KisHableánynál van - ahol érdemes megkóstolni a Bazalt-burgert. Légy KÉPben a KulTour-Vidékkel!

A KÉPben: Prága hídjai

Kép
On the bridge/under the bridge; vagyis hídról, híd alól, híd mellől készült képek. Mert Prága nemcsak a tornyok, hanem a hidak városa is. Összesen 10 híd köti össze a Moldva-folyó két partját. Mindhez nem volt idő elzarándokolni, de három belvárosi (Károly-, Svatopluk Cech-, Jirásek) valahogy mindig útba esett... és persze szépen át is lehetett fotózni egyikről a másikra, meg azon túlra. :) Légy KÉPben a KulTour-Vidékkel!

Prága, turnéállomás! - Axl Rose, Kafka, meg a Pisilő férfiak

Kép
Azért mentem most Prágába, mert 1992-ben még túlságosan kislány voltam ahhoz, hogy a szüleim elengedjenek Budapestre... Guns N' Roses koncertre. Valószínűleg most is lemaradtam volna a buliról, ha a barátaim nem állítanak kész tények elé. Hezitáltam ugyanis nem keveset, hogy vajon érdekel -e ez még engem ennyi idő távlatából? Egy félig halott zenekar, ami csak a nosztalgia meg a pénz kedvéért indult amerikai meg európai turnéra. A Pisilők. Különben is, ritkán hallgatom már a számaikat (maximum éjszakai vonatokon a Nightrain-t), és a zenei ízlésem is módosult némiképp az elmúlt évtizedekben.  A hosszú gitárszólók már réges-rég untatnak, és a kilencvenes évek dallamos rock-slágereit visszahallgatva, időnként a Rolling Stones klasszikusai is dögösebbnek és időtállóbbnak tűnnek. Mick Jagger mozgáskultúrájáról már nem is beszélve. :) Szóval tőlem szokatlan módon sunnyogtam, hogy akkor most megyek -e vagy sem. A kérdés aztán eldőlt: "vettünk Neked is jegyet!" - mondtá