KULToUR-Vidék

Opatija, vagy Abbázia? Lényegében mindegy, hiszen ugyanarról a horvátországi településről van szó. (Opatija a horvát név, ami apátságot jelent, Abbáziának pedig az olaszok és a németek hívták már a 19. század óta.) Míg az előbbi név inkább a realitást jelenti, az utóbbi egyfajta romantikus, századelős érzést kelt. Nem véletlenül. Turista-csalogató strandrendszer  A Rijekától (Fiume) mindössze 8 kilométerre fekvő városka az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt üdülőtelepe volt, sőt a monarchia második legnagyobb fürdőhelyeként és gyógyüdülőjeként tartották számon, szanatóriumaiban rengeteg magyar is dolgozott. Még maga I. Ferenc József császár is gyakran megfordult itt, ám királyok, nemesek, módos polgárok is rendszeresen felkeresték az isztriai-félsziget északkeleti részén található helyet.  Ferenc József nevét viseli az a 13 kilométer hosszú sétány is, mely a tengerpartot követi, de erről majd később... Szóval Opatija, és Abbázia. Valóság és romantika. Erős ellentétek, és

Hekk és gulyásmentes övezet a Balaton-parton; nem diszkó, nem szabadtéri szórakoz(tat)óhely, és ráadásul nem is kelt Balaton-retró érzést. A balatonszárszói József Attila Emlékház jó példa arra, hogy igenis létezhet kulturális megújulás a tó partján, illetve az alig kétezres lélekszámú nagyközségben. Míg néhány évvel ezelőtt osztálykirándulók kötelező és unalmas megállóhelye volt a szárszói villasoron álló emlékház, addig ma egy modern, színes, interaktív és a 21. század kívánalmainak megfelelő kiállítóhellyel találkozhatunk. Az egykori Horváth-panzió (ahol a költő utolsó napjait töltötte) épületéből kialakított emlékházat 1955-ben nyitották meg először, majd a tárlat anyagát bővítették, így hivatalosan 1972-ben vált József Attila Emlékmúzeummá. 1997-ben frissítették és felújították ugyan a kiállítást, ám az igazi "áttörésre" tavalyig várni kellett. 2012 februárjára Európai Uniós támogatással teljesen átalakult a kiállítótér és a tárlat anyaga. Új installációkkal, dokume