Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2013

Bronzba-nem-öntött teljesség: gondolatok be nem fejezett Fischer-szobrokról

Kép
Befejezetlen Fischer-szobrok állnak posztamenseken a művész régi nappalijában. Közben lent, a volt műteremben jótékonysági kiállítás és vásár. Fiatal tehetségeket támogató ösztöndíjra gyűlik a pénz; őrizve és továbbvíve ezzel is Fischer György szobrászművész-tanár szellemi örökségét. Na meg azt az önzetlen pedagógusi hozzáállást, amitől nyitott műhellyé vált egykor a háza, és amellyel rengeteg fiatal alkotót indított útnak, akik közben barátai is lettek Mesterüknek.


Egy év telt el halála óta, és most ismét nyüzsgés volt a zalaegerszegi Báthory utcában, az üresen álló művészlakásban. Búcsú? Nem. Sokkal inkább valaminek a kezdete. Ettől függetlenül furcsa volt a fenti kép, vagy inkább groteszk - hiszen leginkább ezzel a szóval szokták Fischer művészetét jellemezni.

Mikor sok évvel ezelőtt először gyalogoltam fel a Páterdombra, hogy interjút készítsek vele - talán 2005-ben a Munkácsy-díj átvétele után - kicsit féltem. Többen is azt mondták, hogy "Gyuri nem lesz könnyű eset", m…

Élet a matrjoska-babán túl - Az orosz kultúra "rehabilitációja"

Kép
Mit tud a korosztályom az oroszokról? Hát, elég keveset, és a jó része annak is sztereotípia, amiből a matrjoska-baba és a szamovár a legpozitívabb jelenség. "Büdös ruszkik", "kommunisták, akik bebalzsamozták Lenint", "maffiózók", "elmaradottak" és "vodkavedelők". Télen dermesztő a hideg - hát, még Szibériában. De oda önszántából úgyse megy az ember. (Maximum ha viszik, mint minap a Pussy Riot egyik énekesnőjét; de ez egy másik történet.)


Rémlik még talán néhány szó is az unalmas oroszórákról, de a cirill betűket már alig ismerjük fel, mert mire begyakoroltuk volna, már a rendszerváltozás éveit írtuk. Az orosztanárokból hirtelen angolul-még-nehezen-beszélő-tanárok lettek.
Tanultunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a permanens forradalom elméletéről, a Novájá Ekonomícseszkaja Politikáról, meg a többi ideológiai agyrémről, amik gyakorlati alkalmazása fél évszádra (sőt!) megpecsételte nemcsak az orosz, hanem a velük egy tömbbe r…

Panel-sors, panel-lehetőség. Mi van a szigorú funkció mögött?

Kép
Nem szép, nem egyedi, nem intim, és a belső terek szűkössége miatt általában nem is kényelmes. A házgyári, vagy panellakások - és az ezzel a technológiával létrehozott lakótelepi épületek, irodaházak - nem nagyon illenek egy adott térség természetes környezetébe, és többnyire a városok szövetétől is idegenek voltak építésük (60-as, 70-es évek) idején.
Valószínűleg sosem jutna eszembe panel (vagy Zalában inkább alagútzsalus) házban lakást vásárolni, főleg nem tízemeletesben.
Ezen a ponton ellentmondásba is kerülök magammal, mert valamilyen oknál fogva mégis vonzódom hozzájuk. Nem az ott élés, hanem a hangulat, a történetiség és a bennük rejlő lehetőség érdekel.



Egy letűnt (ma már előszeretettel retrónak nevezett) korszak nagyon is élő elemeiről van szó. Részben itt felejtődtek a múltból, és ma is hirdetik a korszak eszméit: gyors iparosítás, urbanizáció, olcsó (modern) lakás, könnyen megközelíthető szolgáltatások és szociális ellátórendszer (bolt, oktatási intézmények, orvosi rendelő, …

Opatija: valóság és romantika

Kép
Opatija, vagy Abbázia? Lényegében mindegy, hiszen ugyanarról a horvátországi településről van szó. (Opatija a horvát név, ami apátságot jelent, Abbáziának pedig az olaszok és a németek hívták már a 19. század óta.) Míg az előbbi név inkább a realitást jelenti, az utóbbi egyfajta romantikus, századelős érzést kelt. Nem véletlenül.


 A Rijekától (Fiume) mindössze 8 kilométerre fekvő városka az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt üdülőtelepe volt, sőt a monarchia második legnagyobb fürdőhelyeként és gyógyüdülőjeként tartották számon, szanatóriumaiban rengeteg magyar is dolgozott. Még maga I. Ferenc József császár is gyakran megfordult itt, ám királyok, nemesek, módos polgárok is rendszeresen felkeresték az isztriai-félsziget északkeleti részén található helyet.  Ferenc József nevét viseli az a 13 kilométer hosszú sétány is, mely a tengerpartot követi, de erről majd később...
Szóval Opatija, és Abbázia. Valóság és romantika. Erős ellentétek, és kettősség. Körülbelül ez az érzése a látogatón…

József Attila Emlékház: nem unalmas, játékos!

Kép
Hekk és gulyásmentes övezet a Balaton-parton; nem diszkó, nem szabadtéri szórakoz(tat)óhely, és ráadásul nem is kelt Balaton-retró érzést. A balatonszárszói József Attila Emlékház jó példa arra, hogy igenis létezhet kulturális megújulás a tó partján, illetve az alig kétezres lélekszámú nagyközségben.
Míg néhány évvel ezelőtt osztálykirándulók kötelező és unalmas megállóhelye volt a szárszói villasoron álló emlékház, addig ma egy modern, színes, interaktív és a 21. század kívánalmainak megfelelő kiállítóhellyel találkozhatunk. Az egykori Horváth-panzió (ahol a költő utolsó napjait töltötte) épületéből kialakított emlékházat 1955-ben nyitották meg először, majd a tárlat anyagát bővítették, így hivatalosan 1972-ben vált József Attila Emlékmúzeummá. 1997-ben frissítették és felújították ugyan a kiállítást, ám az igazi "áttörésre" tavalyig várni kellett. 2012 februárjára Európai Uniós támogatással teljesen átalakult a kiállítótér és a tárlat anyaga. Új installációkkal, dokumentu…

Vidéki kultúra: a patriotizmustól a befogadás művészetéig

Kép
Néphagyományok, kopott falusi vagy kisvárosi kultúrház amatőr színészekkel, vitrinben álló helytörténeti gyűjtemény, vagy a táj szépségeit ábrázoló kissé giccses festmények. Sarkítás? Talán igen, de sokaknak pontosan ezek a sztereotípiák jutnak eszébe a "vidéki kultúra" kifejezés kapcsán.
Az ok összetett. Részint hibás maga a vidék, mert gyakran a provincializmus kényelmesebb és olcsóbb, mint változtatni a régi beidegződéseken. (Végül is egy néptánccsoportot mindig elő lehet rántani, legyen szó akármilyen programról.) De hibás a "pesti humor" és mentalitás is, mert a vidék illusztrálására sokszor még mindig fejkendős néniket mutogatnak, akik erős tájszólással beszélnek. Mintha más nem is lenne Budapest határain kívül.

A KULToUR-Vidék célja nem a népi-urbánus vita életben tartása! Sokkal inkább a sztereotípiák eloszlatása, és egyfajta híd szerep az igényes, és tudományosan alátámasztott hagyományápolás, népi tradíciók és a kortárs kultúra között. Ahogy a blog fejlé…